2008.09.15. - A halgasztronómia tájjellegű
http://nol.hu/cikk/506973/

***
2008.06.19. - Szikes tavak paradicsoma
Halascsárda: Harmadszor mérik össze tudásukat a halfőzők
Egy héttel a Sziki Napok után, július 5-én, szombaton rendezik meg a III. Akasztói Szálkamentes Halfőző Versenyt az Akasztói Horgászpark és Halascsárda szervezésében. A szikes tavak paradicsomába idén 30 főzőcsapatot, összesen mintegy 300-400 főt várnak. Az igazi népünnepélynek számító eseményen ezúttal is Szabó József, a komplexum vezetője fog bemutatót tartani a halfilézésből, szálkátlanításból, a résztvevők figyelmébe ajánlva egyúttal a kiváló minőségű szikipontyot. A haltenyésztő mérnök joggal büszke a többszáz hektárnyi tórendszerben tenyésztett nemes halfajtára. A Kígyós ivóvíz tisztaságú vizéből táplált tavakban szinte nincs iszap, a bomló szerves anyag nem rontja a hal ízét. Az állomány energiaigényéhez igazított takarmányozás révén pedig koleszterinben és zsírban szegény, igazi vörös húsú pontyok fejlődnek ki.
A horgászat szerelmesei számos más halfajtát - akár kapitális példányokat - is foghatnak az erre kijelölt horgász tavakon. A pihenni vágyókat homokos medrű tó, pezsgőmedence, csárda, étterem és panzió is várja. Szabó József kiemelte: nemrégiben kibővített, klímatizált rendezvényházukban akár 190 fős rendezvényeket (esküvőket, céges összejöveteleket) is le tudnak bonyolítani - minőségi szolgáltatással és versenyképes árakon.
Sebestyén István
***
2007.08.29.

Akasztó határában, ahol a földek minősége nem éri el az egy aranykoronát sem, Szabó József horgász paradicsomot teremtett. Tizennyolc évet szánt a haltermelő és üdülő komplexum kialakítására.

- Gyermekkori álmát valósította meg, amikor 300 hektáron létrehozta a Horgászparkot?
- Szó sincs erről. Gépészmérnökként tanítottam Kiskunlacházán egy középiskolában 1982-ben félévig, majd folytatva a családi hagyományokat, virágkertészetet hoztam létre. Eszemben sem volt haltenyésztéssel foglalkozni. Az üzlet 1989-ig jól jövedelmezett, de akkor begyűrűzött az olaj világpiaci ára, s a fűtési költségeink úgy megugrottak, hogy abban az évben veszteségesek voltunk. Tudtam, hogy előbb-utóbb váltanunk kell. Ekkor jött az ötlet, hogy halastavat kellene építeni.

- A virágtermesztés, és a haltenyésztés, nincs túl messze egymástól?
- Túl sok köze tényleg nincs egymáshoz, de lépnünk kellett. Egy barátom szülei, akik haltenyésztéssel foglalkoztak, azt mondták, hogy Akasztó mellett van egy 70 hektáros terület, ahol el lehetne kezdeni a termelést. Megvettem a földet, és belevágtunk. 1989 ősszén kezdtük építeni a halgazdaságot, mely 1992 –re elkészült, és mintegy 50 hektárt árasztottunk el vízzel. Jövedelmező volt, de kiugró hasznot nem hozott.

- Mi volt a halastavak helyén korábban?
- Terméketlen puszta, hektáronként nem érte el az értéke az egy aranykoronát sem, még birkalegelőnek sem volt jó. Az én terveimnek azonban pont ez felelt meg. 1996-ban egy belvizes tavasz után meggyőztem a szomszédokat, hogy adják el a területeiket, s így összesen 300 hektáron alakítottuk ki a tórendszert. Ahogy növekedtünk, úgy bővült a vevő körünk is.

- Ön gépészmérnök. Honnan ért a haltenyésztéshez?
- Könyveket vettem, szakemberektől kértem tanácsokat, beléptem a Haltermelők Országos Szövetségébe, ahonnan sok segítséget kaptam. Majd 2000-ben a Debreceni Tudomány Egyetemen halászati szakmérnöki diplomát szereztem.

- Mi lát az az érdeklődő, aki bejárja az Ön 300 hektárját?
- Mindenekelőtt 13 tavat láthat, mintegy 220 hektárnyi víztükörrel együtt. A tavak egy részét kimondottan tenyésztésre, míg a többit horgászásra alakítottuk ki. Pontyot, amúrt, busát, süllőt, csukát, harcsát, dévért, keszeget, kárászt, compót lehet fogni. A történet itt azonban nem ér véget. 2001-ben a Széchenyi Terv keretében pályáztunk, hogy egy turisztikai központot alakítsunk ki. Sikeresek voltunk, és három évvel később megépült a Horgászpark mellett a cHalascsárda és a panzió, melyet követett a természetes vizű strand, a pezsgőfürdő is.

- Mi a sajátossága a szikes tónak?
- Ezekben a tavakban, kicsi a természetes hozam, de nagyon jó a halhús minősége. Kemény húsú az állat, a zsírtartalma alacsony, mert a hal rengeteget dolgozik azért, hogy megtalálja az élelmet. Ráadásul az a víz, amit a soroksári Duna-ágból kapunk nagyon jó minőségű. Azért, hogy a szikihalat megismertessük a közönséggel, öt család fogott a környéken össze, egy konzorciumot létrehozva. Tudatosítani akarjuk a fogyasztókkal, hogy a termőhelyi adottságnak köszönhetően nagyon jó a hús minősége.

- Aki állattenyésztéssel foglalkozik, az folyton panaszkodik, hogy szinte nincs nyeresége. Önök hogy-hogy ennyire sikeresek?
- Minél magasabb feldolgozottsági szinten ad el valaki valamit, annál több haszna marad. Mi tenyésztjük a halat, lehalásszuk, átvisszük a horgásztóba, ahonnan a pecás kifogja, kifizeti, vagy a csárdánkban ételként értékesítjük, illetve a halboltunkban tisztítva eladjuk. A 2004-es nyitás óta megduplázódott az értékesített heti hal mennyisége.

- Mi az, ami Önt hajtja?
- A siker. Bennem mindig volt versenyszellem. Célokat állítottam fel, azokat kartam megvalósítani, de mindig csak addig nyújtózkodtam, ameddig a takarónk ért.

- Ki viszi tovább a családi vállalkozást?
- Ha én és a feleségem abbahagyjuk, akkor talán a gyerekeink. Andrea lányunk a budapesti Gazdasági Főiskolán tanul, vendéglátó szakon. Zsolt fiunk a Corvinus Egyetemen gazdasági informatikusnak készül, míg Csaba, a műszaki egyetemen környezetvédelmi tanulmányokat folytat. A családi vállalkozásban így mindhárman megtalálhatják a számításaikat.

Barta Zsolt
***

2006.07.05. - Halászlé szálka nélküli pontyból
Akasztó Filézett sziki halból főzték a hallevet a horgászparkban a hétvégén
http://www.petofinepe.hu/index.php?apps=cikk&d=2006.07.05&r=10&c=525308

***

2004.08.25. - Pihenőparkot varázsoltak a pusztába
http://www.petofinepe.hu/index.php?apps=cikk&d=2004.08.25&r=10&c=338568